Aszálykár 2026: feltételek, bejelentés, önrész és kártérítés

Az aszálykár az egyik legnehezebben kezelhető mezőgazdasági kockázat, mert a tényleges termésveszteség és a biztosítási értelemben vett káresemény nem mindig ugyanaz. A biztosító nem azt nézi önmagában, hogy gyenge lett-e a termés, hanem azt, hogy a szerződésben rögzített feltételek teljesültek-e.

Ebben az útmutatóban bemutatjuk, mi számít aszálykárnak, hogyan vizsgálja a biztosító a káreseményt, milyen növénybiztosítás nyújthat fedezetet, mikor kell bejelenteni a kárt, hogyan működik az önrész, és mire számíthatsz a kifizetés során.

Mi számít aszálynak?

Aszálykár akkor állapítható meg, ha az adott növény vegetációs időszakában teljesülnek a biztosítási feltételekben rögzített időjárási körülmények.

A biztosító azt vizsgálja, hogy ezek a feltételek fennállnak-e. Ennek ellenőrzése történhet internetes adatforrások alapján és helyszíni szemlével is.

Hogyan vizsgálja a biztosító az aszálykárt?

A biztosító elsőként azt nézi meg, hogy a megadott területen az időjárási adatok alapján megállapítható volt-e aszály. Ha a rendszer szerint nem volt aszály az adott területen, akkor a biztosító elutasíthatja a kártérítési igényt.

Te is megnézheted ezeket az adatokat: az agro.met.hu oldalon regisztráció után lekérdezheted, milyen időjárási jelenség volt észlelhető egy adott napon vagy adott időszakban.

Ha az adatok alapján az aszály feltételei fennálltak, akkor következhet a helyszíni szemle. Ezért fontos, hogy a bejelentés pontos legyen, és az érintett terület egyértelműen azonosítható legyen.

Milyen biztosítás térít aszálykár esetén?

Aszálykárra jellemzően csak az úgynevezett „A” típusú növénybiztosítások nyújtanak fedezetet. Ezek a csomagok nemcsak az aszály kockázatát tartalmazzák, hanem más káreseményeket is, például:

• jégkárt,
• viharkárt,
• tűzkárt,
• felhőszakadást,
• homokverést.

Az „A” típusú csomagok általában többe kerülnek, ugyanakkor ezekhez kapcsolódhat a legmagasabb állami díjtámogatás is. Emiatt nem érdemes kizárólag a biztosítás árát nézni. A valódi kérdés az, hogy milyen kockázatokra terjed ki a fedezet, és milyen feltételekkel történik a kártérítés.

Hogyan fizethető a növénybiztosítás díja?

A növénybiztosítás díját egy összegben vagy részletekben is be lehet fizetni. Biztosítótól függően jellemzően 2–4 részlet közül lehet választani. Az egyes részletek lehetnek azonos vagy eltérő arányúak is, például:

• 50–50%
• 10–20–30–40%

A választott díjfizetési módot a szerződéskötéskor kell meghatározni.

Jár-e állami támogatás a növénybiztosítás díjára?

Igen, jár. A növénybiztosítás díjának állami támogatása olyan támogatás, amelyhez nem kell pályázatot benyújtani, hanem mindenki megkapja, aki kéri.

Úgy lehet kérni, hogy az egységes kérelmed egyik pontjában kipipálod az "igen" választ az erre vonatkozó kérdéskor. Ha ezt nem teszed meg, akkor nem fogsz állami támogatást kapni. Tehát érdemes az egységes kérelem elkészítése során mindenképpen bejelölnöd.

A másik feltétele az, hogy államilag támogatott növénybiztosítást köss.

Tipp: ügyelj arra, hogy a biztosítás kötésekor az MVH-azonosítódat helyesen add meg, mert ha az téves, akkor nem fogod megkapni a díjtámogatást. Minden évben van egy-két ilyen eset, azért írunk róla külön.

Az állami támogatás mértéke az aszály kockázatot tartalmazó "A" csomagnál az éves díj minimum 55, maximum 70%-a. (Az aszály kockázatot nem tartalmazó "B" vagy "C" csomagnál az állami támogatás minimum 40%, maximum itt is 70% lehet.)

Ezt a támogatást a tárgyévet követő januárban szokta kifizetni a MÁK.

Feltétele még, hogy a növénybiztosítás tárgyév október 31.-ig díjrendezett legyen.

Aszálykár bejelentése 2026

Milyen határidők vonatkoznak a kár bejelentésére és megállapítására?

Két fontos határidő van az aszálykár bejelentésekor:

1. A biztosításnak legalább 60 napja élni kell

Ha kötnél biztosítást aszálykár ellen, akkor azt időben kell megkötnöd, mert csak akkor tudsz kárbejelentést tenni, ha már legalább 60 napja él a növénybiztosításod.

Ez a tavaszi növényeknél, mint kukorica vagy napraforgó, nem szokott problémát jelenteni. De akkor jelenthet gondot, ha pl. a búzád van, de május végén kötnéd meg a biztosítást és június elején már aratnál. Ekkor – hiába aszályos a búzád – a biztosító nem fog fizetni, mert nem telt el 60 nap a kötés és az aratás között. Tehát az a legpraktikusabb, ha tárgyév április közepéig megkötöd vagy megújítod a növénybiztosításod.

2. A kárt aratás előtt legalább 14 nappal be kell jelenteni

A kárbejelentést az aratás előtt 14 nappal meg kell tenned – egyszerűen kell időt hagynod a biztosítónak arra, hogy ki tudja küldeni a kárszakértőt.

Egyes biztosítóknál van lehetőség úgynevezett mintaterület meghagyására, ami azt jelenti, hogy a kár bejelentése után arathatsz, de egy 10x10m-es területet meg kell hagynod, hogy meg tudják vizsgálni a kárt.

Agrisk-ügyfél vagy?
A mintaterület meghagyása előtt egyeztess velünk, mert ez biztosítónként eltérő lehet.

Tipp: Aszálykár bejelentéséhez az Egységes Kérelem letöltése (területalapú támogatás) és bemutatása szükséges.

Ha aratás után jelentesz aszálykárt, a biztosító el fogja utasítani kárigényedet. A biztosító nem fogad el dokumentációt, pl. szállítóleveleket, hanem a még lábon álló növényben tart kárszemlét.

Hogyan jelents kárt?

Alapszabály az, hogy ne közvetlenül a biztosítónál jelentsd be a kárt, hanem annál a kapcsolattartódnál, akivel kötötted a biztosítást. Ez azért fontos, mert a partnered tud segíteni a kárbejelentésben, tud tanácsot adni, illetve figyelni tudja, hogy nem akadt-e el a folyamat.

Agrisk-ügyfeleknek

Van egy kárbejelentésre fejlesztett oldalunk. Ezt akár aszály-, akár más kár bejelentésére is használhatod. (Tipp: a 6. pontban a területadatoknál csak egész számokat enged beírni a rendszer, kerekíts!)

A kárbejelentés után visszaigazolást küldünk. Erre válaszolva küldd el a legfrissebb Egységes Kérelmedet, mert enélkül az ügyintézés nem indítható el.

Ha nincs meg az egységes kérelmed, innen le tudod tölteni (ügyfélkapus azonosítás után).

Miután bejelentettük a kárt, a kárszakértő fog keresni a szemle időpontjával kapcsolatban.

A kárszakértők működéséről van egy cikkünk, ha bővebben érdekel a téma, itt találod.

Referenciahozam: miért fontos aszálykár esetén?

Aszálykár esetén a biztosító nem a gazda által várt hozammal, hanem az úgynevezett referenciahozammal számol. Ez azért fontos, mert a kártérítés alapját nem a becsült elvárás, hanem egy visszanézhető, adatokkal alátámasztott hozamszint adja.

Ha az adott növényre még nincs 5 évnyi saját hozamadat, akkor megyei, ennek hiányában országos átlaghozam szolgálhat alapul.

Ez a referenciahozam alacsonyabb is lehet, mint a gazda által várt hozam. Aszálykár esetén azonban a biztosító ezt veszi alapul a kártérítés számításánál, és ehhez kapcsolódik az üzemi szintű önrész alkalmazása is.

Mennyi az önrész?

Aszálykár esetén a biztosító 50% üzemi szintű önrészt alkalmaz.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyes táblák károsodását vizsgálják külön-külön, hanem a teljes üzemi szintű eredményt állapítják meg. A kárral érintett növény minden tábláját megvizsgálják, majd a végén kisúlyozzák az eredményeket, és ebből számítják ki az üzemi szintű károsodást.

A megállapított károsodási százalékból ezt követően levonnak 50%-ot. Például:

• ha az üzemi szintű károsodás 70%,
• akkor a biztosító 20%-ot fizet,
• mert 70% - 50% = 20%.

Ez az egyik legfontosabb részlet az aszálykár-biztosításoknál, ezért szerződéskötés előtt érdemes pontosan megérteni.

Aszálykár kifizetése: hogyan történik?

A kárbejelentés után a biztosító előre egyeztetett időpontban kárszemlét tart. A kárszakértő a helyszínen megvizsgálja a károsodott kultúrákat, majd kárjegyzőkönyvet vesz fel.

A kár mértékét a szemle során megmondják. Ha nem értesz egyet a megállapított eredménnyel, ezt már ekkor jelezni kell. Ez generálhat egy pótszemle folyamatot. Ha megjegyzés nélkül aláírod a jegyzőkönyvet, a biztosító ezt úgy értelmezheti, hogy elfogadtad az eredményt.

A szemle után a biztosító illetékes területe kiszámítja a kártérítés összegét, majd ezt utalja a bankszámlára.

Mi csökkentheti a ténylegesen kifizetett összeget?

A kártérítés végső összege több okból is alacsonyabb lehet a vártnál.

Kármentességi kedvezmény visszavonása

A kármentességi kedvezmény lényegében azt jelenti, hogy a biztosító előre kedvezményt ad a díjból arra az esetre, ha nem következik be káresemény. Ez a kedvezmény általában 10–30% közötti.

Ha azonban mégis kár történik, ezt a kedvezményt bizonyos esetekben elveszítheted, és az összeg levonásra kerülhet a kártérítésből.

Még ki nem fizetett díjrészletek

Ha a biztosítás díját részletekben fizeted, akkor a még fennálló díjrészleteket a biztosító levonhatja a kártérítésből. Emiatt a ténylegesen utalt összeg alacsonyabb lehet, mint a megállapított kárösszeg.

Kárenyhítés és biztosítás együtt

Nemcsak a növénybiztosításoddal vehetsz igénybe kártérítést, hanem az állami Kárenyhítési rendszer is adhat kárenyhítési juttatást aszály esetén.

A következő esetek lehetségesek:

• Ha nincs növénybiztosításod, csak a Kárenyhítéshez fordulhatsz. Ebben az esetben az onnan adható összeget lefelezik.
• Ha van növénybiztosításod, de nincs benne aszály kockázat (nem „A” csomag), akkor csak a Kárenyhítéshez fordulhatsz, de a biztosítás miatt nem fogják felezni az onnan adható összeget és megfelelő a biztosítás.
• Ha van növénybiztosításod és van benne aszály kockázat (A csomag), akkor a biztosítótól és a Kárenyhítéstől is kaphatsz pénzt, de ez nem azt jelenti, hogy duplán. A maximális összeg plafonja maga a kár csökkentve az önrészekkel. A különbség a kettő között, hogy az egyiknél kevésbé szigorú a jogosultsági küszöb, a másiknál pedig biztosabb a pénz, ha jár!

Az Agrisk rendszere képes kiszámolni, hogy mennyi a referenciahozamod (ami az aszálykár számításának az alapja) és azt is, hogy mekkora kártól vagy jogosult kárenyhítési juttatásra.

Gyakori kérdések az aszálykárról

Mi számít aszálykárnak?

Aszálykár akkor állapítható meg, ha az adott növény vegetációs időszakában a biztosítási feltételekben meghatározott csapadék- és hőmérsékleti feltételek teljesülnek. Aszály káreseményhez nem elég önmagában az, hogy a száraz időszak terméskiesést okozott.

Milyen biztosítás térít aszály esetén?

Jellemzően az „A” típusú növénybiztosítások tartalmazzák az aszály kockázatát.

Mennyi ideje kell élnie a biztosításnak?

Ha aszálykárra kötsz, akkor azt időben kell megkötnöd, mert csak akkor tudsz kárbejelentést tenni, ha már legalább 30 napja él a növénybiztosításod, de egyes biztosítók még további 30 nap várakozási időt beépítenek új biztosítások esetén.

Mikor kell bejelenteni a kárt?

A kárt aratás előtt legalább 14 nappal be kell jelenteni.

Mi történik, ha aratás után jelented be?

Ilyenkor a biztosító elutasíthatja a kárigényt, mert a kárszemlét a még lábon álló növényben végzi el.

Mi az a referenciahozam?

A referenciahozam az a hozamszint, amelyet a biztosító az aszálykár számításánál alapul vesz. Ezt jellemzően az adott növény korábbi, Egységes Kérelembe feltüntetett 5 éves átlaghozam alapján állapítják meg, és ez nem feltétlenül egyezik meg a gazda által várt hozammal.

Mennyi az önrész?

Aszálykár esetén 50% üzemi szintű önrésszel kell számolni.

Jár-e állami támogatás a növénybiztosítás díjára?

Igen, ha a támogatást megfelelően igényled, és a biztosítás megfelel a díjtámogatás feltételeinek.

Összefoglalás

Az aszálykár-biztosítás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem elég a terméscsökkenés ténye. A biztosító azt vizsgálja, hogy az aszály meghatározott feltételei ténylegesen fennálltak-e, a kárbejelentés időben történt-e, és a szerződés minden feltétele teljesült-e.

Ezért az aszálykár elleni védekezés alapja a megfelelő biztosítás időben történő megkötése, a pontos kárbejelentés, az önrész ismerete, valamint az, hogy tisztában legyél a díjtámogatás és a kárenyhítés szabályaival is.