Viharkár és a növénybiztosítás: mikor fizet a biztosító, és mire figyelj?

A viharok egyre gyakoribbak, erősebbek és nehezebben kiszámíthatók. A mezőgazdaságban ez nemcsak terméskiesést jelenthet, hanem azt is, hogy nagyon nem mindegy, milyen biztosításod van, és pontosan milyen kockázatokra terjed ki.

Sokan azt gondolják, hogy ha a termést vihar teszi tönkre, akkor a biztosító automatikusan fizet. Ez azonban nincs mindig így. A gyakorlatban különbség van jégkár és viharkár között, és az sem mindegy, hogy a szerződésed tartalmazza-e külön a viharkockázatot.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, mi számít viharkárnak, mikor térít a biztosító, hogyan kell bejelenteni a kárt, és milyen levonások csökkenthetik a kifizetett összeget.

Mi számít viharkárnak?

Viharkárnak általában azt a káreseményt tekintik, amikor a vihar a biztosított növényállományban olyan sérülést okoz, amely hozamcsökkenéssel, termésveszteséggel vagy egyes esetekben minőségi romlással jár.

A biztosítói feltételek alapján viharkár lehet például, ha a vihar:

• kalászosoknál vagy repcénél szemkiverést vagy kalászletörést okoz,
• olyan mértékű megdőlést idéz elő, ami miatt a betakarítás lehetetlenné válik,
• ültetvényben termésleverést okoz,
• kapás kultúrákban tányér- vagy csőletörést okoz,
• a növényállományban olyan mértékű sérülést okoz, amely mérhető terméskieséssel jár.

A pontos definíciót mindig az adott biztosító feltételei tartalmazzák, ezért kár esetén ezek alapján vizsgálják az eseményt.

Mi számít viharnak a biztosító szerint?

A biztosítók jellemzően akkor tekintenek egy időjárási eseményt viharnak, ha a szélsebesség eléri a 20 m/s értéket, ami 72 km/h-nak felel meg.

Bizonyos feltételek szerint ide tartozhat az is, amikor a megfelelő erősségű szél által szállított szemcsék vagy részecskék mechanikai sérülést okoznak a növényben, például homokverés formájában.

Ez azért fontos, mert a biztosító a kár elbírálásánál nemcsak azt nézi, hogy látható-e sérülés a növényben, hanem azt is, hogy az időjárási esemény megfelelt-e a viharkár biztosítási definíciójának.

Miért fontos külön a viharkockázat?

A gyakorlatban sok termelő jégbiztosítást köt, és azt gondolja, hogy ez elég. Pedig a jégkár és a viharkár külön kockázat lehet.

Ez azt jelenti, hogy:

• ha jég esett, akkor a jégkár-fedezet lehet releváns,
• ha nem esett jég, de a szél tette tönkre a termést, akkor csak a viharkockázatra szóló fedezet téríthet.

Vagyis hiába történt jelentős káresemény, nem biztos, hogy lesz kifizetés, ha a szerződésed nem tartalmazza a viharkockázatot.

Milyen típusú viharkárok léteznek?

A biztosítói feltételek többféle viharkárt különböztethetnek meg.

Állománykipusztulásos viharkár

A növényállomány olyan mértékben károsodik, hogy a területet ki kell szántani.

Súlycsökkenéses viharkár

A vihar miatt termésveszteség keletkezik, amely mennyiségben, vagyis súlycsökkenésben jelentkezik.

Minőségi viharkár

Főleg ültetvényeknél lehet fontos. Ilyenkor a termés nemcsak kevesebb lesz, hanem a minősége is romlik. Ez sok esetben csak külön kiegészítő fedezettel térül.

Mikor érvényes a viharkár-biztosítás?

A kockázatviselés időszaka attól függ, hogy:

• milyen növényre kötötted a biztosítást,
• szántóföldi kultúráról vagy ültetvényről van szó,
• milyen viharkár-típust vizsgál a biztosító,
• pontosan melyik biztosítási terméket választottad.

A legfontosabb gyakorlati tanulság: nem elég, hogy volt vihar és lett kár, annak a biztosítás szerinti kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.

Milyen biztosítás térít viharkárra?

A viharkockázat többféle növénybiztosításban is elérhető, de nem minden konstrukcióban automatikusan.

Általánosságban:

• az „A” típusú növénybiztosítás jellemzően tartalmazza a viharkockázatot,
• a „B” és „C” típusú biztosításoknál a vihar sokszor külön választható kockázat.

Gyakori megoldás, hogy a jégbiztosítás az alap, és ehhez lehet kiegészítőként tűz- és/vagy viharbiztosítást kötni.

A gyakorlatban sokan választanak:

• jég–tűz–vihar,
• jég–vihar,
• vagy jég–tűz

kombinációt.

Növényenként eltérhet, hogy milyen kockázatok köthetők és melyek relevánsak.

Hogyan vizsgálja a biztosító, hogy valóban viharkár történt-e?

A biztosító jellemzően két dolgot vizsgál.

1. Volt-e az adott helyen biztosítási értelemben vett vihar?

A biztosító meteorológiai adatok alapján ellenőrizheti, hogy az adott helyen és időpontban elérte-e a szél a viharkárhoz szükséges sebességet.

2. A növénykárosodás megfelel-e a feltételeknek?

A helyszíni szemlén azt vizsgálják, hogy a károsodás jellege és mértéke összhangban van-e a bejelentett viharkárral, és hogy a kár a kockázatviselési időszakon belül történt-e.

Mikor kell bejelenteni a viharkárt?

A legfontosabb határidő, hogy a viharkárt a tudomásodra jutást követő 2 munkanapon belül be kell jelenteni.

Ezt nem érdemes halogatni. A gyors kárbejelentés azért fontos, mert:

• a biztosító így tud időben szemlét szervezni,
• könnyebb rögzíteni a káresemény körülményeit,
• kisebb az esélye annak, hogy vita legyen a kár időpontjáról vagy jellegéről.

Agrisk-ügyfélként azért is előnyös nálunk jelezni a kárt, mert így mi is látjuk az ügyedet, és tudunk segíteni a folyamatban, nem maradsz egyedül a bejelentés után.

Mi az a türelmi idő, és miért fontos?

Sokan itt hibáznak.

A növénybiztosítás megkötése után a kockázatviselés nem minden esetben azonnal kezdődik. Előfordulhat, hogy csak a következő nap meghatározott időpontjától, vagy bizonyos biztosítóknál később indul el.

Ezt nevezik türelmi időnek.

Ami ez alatt történik, arra a biztosító nem fizet. Ezért nem érdemes kivárni a szerződéskötéssel addig, amíg már a nyakadban van a viharos időszak.

Mennyi az önrész viharkár esetén?

A viharkár önrésze több tényezőtől függ, például:

• a kár időpontjától,
• a biztosított növénykultúrától,
• attól, hogy szántóföldi növényről vagy ültetvényről van szó.

A pontos mértéket mindig az adott biztosítási feltételek tartalmazzák.

Mi az a kárküszöb viharkárnál?

A viharkárnál jellemzően van egy minimális kárszint, amely alatt a biztosító nem térít. Ez - akárcsak a jégkárnál - 5%. Tehát el kell érni az 5%-os terméskiesést ahhoz, hogy a viharbiztosítás térítsen.

Ez azt jelenti, hogy a kisebb, biztosítási feltételben meghatározott mérték alatti károkat nem fizetik ki. A gyakorlatban ez azért fontos, mert a biztosító a károsodást sokszor nem üzemi szinten, hanem tábla- vagy károsodott terület szintjén vizsgálja.

Hogyan történik a kárszemle és a kártérítés?

A bejelentés után a biztosító egyeztetett időpontban kárszemlét tart.

A folyamat általában így néz ki:

1. a kárszakértő kimegy a helyszínre,
2. megvizsgálja a károsodott kultúrát,
3. jegyzőkönyvet vesz fel,
4. rögzíti az előzetes megállapításokat,
5. a biztosító ezek alapján kiszámolja a térítést.

Ami itt különösen fontos: ha nem értesz egyet a szemle eredményével, azt rögtön jelezd. Ha a jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül írod alá, azt a biztosító általában úgy tekinti, hogy elfogadtad a megállapításokat.

Mi csökkentheti a kifizetett kártérítést?

Nem mindig az a teljes összeg érkezik meg a számládra, amit elsőre várnál.

Kármentességi kedvezmény elvesztése

Sok szerződésben van úgynevezett kármentességi kedvezmény. Ez a díjból adhat engedményt, de ha mégis bekövetkezik a kár, a biztosító ezt bizonyos esetekben visszavonhatja, és az összegét levonhatja a kártérítésből.

Még be nem fizetett díjrészletek levonása

Ha a biztosítás díját részletekben fizeted, a még hátralévő díjrészleteket a biztosító levonhatja a kártérítésből.

Vagyis a ténylegesen utalt összeg gyakran alacsonyabb, mint a megállapított bruttó kártérítés.

Mire figyelj viharkár esetén?

A legfontosabbakat röviden:

• legyen a biztosításodban viharkockázat, ne csak jégkár-fedezet,
• ellenőrizd, mikor indul a kockázatviselés,
• számolj a türelmi idővel,
• a kárt 2 munkanapon belül jelentsd be,
• a kárszemlén alaposan nézd át a jegyzőkönyvet,
• számolj azzal, hogy önrész, kedvezmény-visszavonás vagy díjhátralék csökkentheti a végső kifizetést.

Összefoglalás

A viharkár egyre komolyabb mezőgazdasági kockázat, de a kártérítés nem automatikus. Az számít, hogy:

• a káresemény megfelel-e a biztosítás definíciójának,
• a szerződésed tartalmazza-e a viharkockázatot,
• a kár a kockázatviselési időszakban történt-e,
• időben bejelentetted-e a károdat.

A leggyakoribb félreértés az, hogy sokan a jégkár-fedezetet összekeverik a viharkár-fedezettel. Pedig ha nem esett jég, csak a szél pusztított, akkor nem biztos, hogy a jégbiztosítás fizetni fog.

Ha nem vagy biztos benne, hogy a szerződésed mire terjed ki, ezt érdemes még a káresemény előtt tisztázni.

Kalkulálj díjat viharkárra is kiterjedő növénybiztosításra

Nem elég azt tudni, hogy volt vihar. Az is számít, hogy a biztosításod pontosan milyen kockázatokra terjed ki. Ha szeretnéd megnézni, milyen lehetőségeid vannak, kalkulálj díjat online, és nézd meg, milyen növénybiztosítás tartalmazhat viharkár-fedezetet is.

GYIK

Mi számít viharkárnak?

Viharkárnak az a káresemény számít, amikor a vihar a biztosított növényállományban termésveszteséget, hozamcsökkenést vagy egyes esetekben minőségi romlást okoz.

Mikor számít egy időjárási esemény viharnak?

Biztosítási szempontból általában akkor, ha a szélsebesség eléri a 20 m/s, vagyis a 72 km/h értéket.

Fizet a biztosító, ha a szél tette tönkre a termést?

Csak akkor, ha a szerződésed tartalmaz viharkockázatra szóló fedezetet, és a káresemény megfelel a biztosítási feltételeknek.

Elég a jégkár-biztosítás viharkárra?

Nem feltétlenül. A jégkár és a viharkár sok esetben külön biztosítási kockázat.

Mennyi idő van a viharkár bejelentésére?

Általában 2 munkanap a tudomásodra jutástól számítva.

Mi csökkentheti a kártérítést?

Az önrész, a kármentességi kedvezmény elvesztése, valamint a még be nem fizetett díjrészletek levonása.

Viharkár ért?
Jelentsd be minél hamarabb, mert a határidő rövid, a szemle pedig sokszor csak gyors ügyintézéssel szervezhető meg. Ha nálunk vagy ügyfél, segítünk átnézni, mire terjed ki a biztosításod, és végigvezetünk a kárbejelentés folyamatán.