Viharkár

A klímaváltozás előrehaladásával együtt a viharok gyakorisága és intenzitása nő, a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás és a szupercellák és a „sima” viharok egyre nagyobb károkat okoznak.

Vagy önmagukban, vagy jégesővel kombinálva. (Ez a növénybiztosítás szempontjából azért is fontos, mert a vihar külön kockázat, külön feltételei vannak. Létezik még külön jégkár is.) Nem mindegy viszont, hogy a kár jégkár vagy jég nem esett, ezért „csak” viharkár. Mert ha nem esik jég, de a vihar tönkreteszi a termést, akkor a jégbiztosítás nem fog fizetni rá, csak akkor kapsz kártérítést, ha vihar kockázatra is van biztosításod.

Ebben a cikkben azokat a lehetőségeket mutatjuk meg, amellyel a viharkárt kezelheted.

De mi számít viharkárnak? És mi számít viharnak?

A viharkárnak több fajtája létezik, az Allianz feltételei így fogalmaznak:

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Azáltal, hogy a vihar

• a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi;
• az ültetvények esetében termésleverést okoz;
• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.
  

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.

Állománykipusztulásos viharkár:  A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: a súlycsökkenéses viharkár fedezet kiegészítéseként az ültetvények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

A kockázatviselési időszak: függ attól, hogy melyik fajta viharkárról beszélünk és milyen növényekre vonatkozik, szántóföldi növényekre vagy ültetvényekre? Ezeket az időpontokat és szabályokat a biztosítási feltételek szabályozzák, de munkatársaink is szívesen felvilágosítást adnak róla.

( Forrás: Allianz biztosító növénybiztosítási feltételei )

Kár esetén a biztosító azt vizsgálja, hogy a viharkár feltételei fennállnak-e

A feltételek megvalósulása vizsgálható az interneten és a helyszínen is. Az interneten keresztül azt vizsgálják, hogy a megadott területen az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján volt-e viharkár? ( Regisztrálj a  oldalon és használd a szolgáltatást! ) Akkor volt viharkár – a definíció szerint – ha a szélsebesség elérte a 20 m/s, azaz a 72 km/h-s sebességet.

Lehetőséged van egy adott napra, de akár egy adott időszakra is keresni. Akár azt is le tudod kérdezni, hogy például 2022-05-01 és 08-31 között, tehát kb. egész nyáron mikor volt vihar egy adott településen?

A lekérdezés után azt láthatod, hogy az adott időjárási jelenség megfigyelhető volt-e az adott településen az adott időszakban.

A másik szempont az, hogy a kockázatviselés feltételei alapján mikor történt a viharkár? Belefér-e az adott növényre vonatkozó viharkár kockázatviselési idejébe, amit a feltételek tartalmaznak.

Milyen biztosítást kell kötni, ha viharkárra is szeretnél térítést?

Akár „A” típusú, akár „B” típusú, akár „C” típusú növénybiztosítást kötsz,  mindegyik tartalmazhatja a vihar kockázatot.

Az „A” típusú mindenképpen tartalmazza. Ez kerül a legtöbbe – viszont erre a legmagasabb az állami támogatás, amely akár az éves díj 70%-a is lehet.

A „B” illetve a „C” típusú növénybiztosítás tartalmazhatja ezt a kockázatot – de külön kell kérned. Általában úgy működnek ezek a biztosítások, hogy a jégbiztosítás az alap, ez mindenképpen benne van és mellé lehet kötni tűz és/vagy viharbiztosítást. A leggyakoribb, amit ügyfeleink kérnek a jég-tűz-vihar biztosítás, de előfordul a jég-tűz vagy jég-vihar kombináció is.

Egyes növényeknél a biztosító is meghatározza, hogy mit lehet kötni illetve mit van értelme kötni. Pl. fejeskáposztánál a tűzbiztosítás nem releváns, ezért nem is lehet kötni, de jég és vihart igen.

Viharkár bejelentése 2023

Milyen határidők vonatkoznak a kár bejelentésére és megállapítására?

Egy fontos határidő van a viharkár bejelentésekor:

A tudomásodra jutást követő két munkanapon belül meg kell tenned a kárbejelentést. Ezt megteheted online, az Agrisk Kárszemle kárbejelentőjén keresztül is. Azért jobb, ha nálunk jelentesz kárt, mert akkor tudunk a károdról, tudunk segíteni és tudunk tanácsot adni, ha szükséges. Ha közvetlenül a biztosítónak jelented a kárt (amit megtehetsz természetesen), akkor nem fogunk tudomást szerezni a károdról és nem tudunk segíteni.

Fontos tudnod még, hogy létezik türelmi idő az egyes biztosítások megkötésekor. Ez azt jelenti, hogy attól a naptól számítva, hogy növénybiztosítási kalkulátorunk leadod a megrendelésedet, nem azonnal kezdődik a biztosító kockázatviselése, hanem kicsit később. (A következő nap 12 órájától számítva például, de van, ahol 5 nap a türelmi idő). És a türelmi idő alatt történt károkra nem fizet a biztosító – ezért sem érdemes halogatnod a biztosítás megkötését.

Mennyi az önrész?

A viharkár önrésze függ attól, hogy mikor történt a kár (május 1. előtt, májusban vagy június 1. után) és attól is, hogy milyen növényre kötötted. Máshogy számolják ültetvényeknél és szántóföldi kultúráknál. A pontos számokat a biztosítási feltételek tartalmazzák, de munkatársunk szívesen el is mondja neked.

Fontos fogalom még a kárküszöb: ez azt jelenti, hogy – viharkár esetén – a 20% alatti károkat nem téríti meg a biztosító.  Ez a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 20%-a. Tehát nem üzemi szinten vizsgálja a biztosító, mint pl. az aszálykárnál vagy fagykárnál, hanem tábla szinten.

Hogyan kapod meg a kártérítést viharkár esetén?

A biztosító – előre egyeztetett időpontban – kárszemlét tart. Ekkor kimegy hozzád a kárszakértő és szemlézi a károsodott kultúrákat. Erről kárjegyzőkönyvet vesz fel. Az előzetes döntést már akkor közli veled – ha nem értesz egyet a kárszemle eredményével, azt már ekkor jelezned kell. Ha ekkor nem jelzed és megjegyzés nélkül aláírod a jegyzőkönyvet, akkor a biztosító úgy fogja venni, hogy elfogadtad az eredményt. Utána a biztosító illetékes csoportja kiszámolja, mennyi kártérítés jár neked és pár napon belül utalja a pénzt a bankszámládra.

Mi fontos még a kártérítéssel kapcsolatban?

Az egyik az úgynevezett kármentességi kedvezmény. Ez gyakorlatilag egy fogadás a biztosítóval. Amikor megkötöd a biztosítást, abban fogadsz, hogy nem lesz károd. Ezért a biztosító előre 10-30% közötti kedvezményt ad a biztosítás díjából, tehát ennyivel olcsóbb számodra a védelem. És ha mégis kár ér, ezt a kedvezményt elveszítheted (általában el is veszíted, bizonyos esetekben nem) és vissza kell fizetned – ezért levonják a kártérítésből.

Ha részletekben fizeted a biztosítás díját, akkor a még ki nem fizetett részleteket is levonják a kártérítésből. Így a végén a kármentességi kedvezménnyel és még ki nem fizetett díjjal csökkentett kártérítést utalják a számládra.

A másik fontos szempont az, hogy ha részletekben fizeted a biztosítás díját, akkor a még ki nem fizetett részleteket is levonják a kártérítésből. Így a végén a kármentességi kedvezménnyel és még ki nem fizetett díjjal csökkentett kártérítést utalják a számládra.

Tovább:

Kalkulálj díjat viharkárra online.

Jégkárok 2023