Fagykár
Ebben a cikkben a fagykárról írunk, annak mind három fajtájáról, a tavaszi fagyról, a téli fagyról és az őszi fagyról.
Ebben a cikkben a fagykárról írunk, annak mind három fajtájáról, a tavaszi fagyról, a téli fagyról és az őszi fagyról. A klímaváltozás miatt a téli fagykárok mennyisége és jelentősége visszaszorulóban van, mert egész egyszerűen nem olyan hideg a tél, hogy teljesüljenek a téli fagy kritériumai.
Ezzel szemben a tavaszi fagykár egyre több és több gazdát érint, ők tartanak is tőle. A utolsó tavaszi fagyok korábbra tolódásáról meg is jelenet egy tanulmány, amely itt olvasható. Ha pedig egy egyszerűbb cikket keresel a témáról, a Telexen is megjelent belőle egy összefoglaló.
Ebben a cikkben azokat a lehetőségeket mutatjuk meg, amellyel a fagykárokat kezelheted.
Fagykár fogalma
Nem elég hozzá az, hogy fagypont alatt van a hőmérséklet. A biztosítók egzakt módon határozzák meg, mi a fagy és mi számít fagykárnak.
Tavaszi fagykár fogalma: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Tavaszi fagy fogalma: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Ültetvények esetén a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01- e; -
- szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e; -
- szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.
A kockázatviselési időszak vége: május 31-e.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
A kockázatviselési időszak kezdete: szeptember 01-e.
A kockázatviselési időszak vége: október 15-e.
Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi vetésű gabonanövények, őszi takarmánykeverék és az őszi káposztarepce esetében a kelés;
- Ültetvények esetében november 30-a.
A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31-e.
( Forrás: Allianz biztosító növénybiztosítási feltételei )
Növénybiztosítás fagykárra
Csak az úgynevezett „A” típusú növénybiztosítások azok, amelyek tartalmazzák a fagy kockázatot. Ezek több, más kockázatot is tartalmaznak (a „szokásosakat”, mint jég, tűz, vihar, téli és tavaszi fagy, és néhány kevésbé szokásost, mint felhőszakadás, homokverés, stb.). Ezek a növénybiztosítások kerülnek a legtöbbe – viszont ezekre a legmagasabb az állami támogatás, amely akár az éves díj 70%-a is lehet.
Fagykár bejelentése 2023
Fagykár feltételeinek vizsgálata
Fagykár bejelentése esetén a biztosító azt vizsgálja, hogy a feltételei fennállnak-e. A fagykár feltételek megvalósulása vizsgálható az interneten és a helyszínen is. Az interneten keresztül azt vizsgálják, hogy a megadott területen az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján volt-e fagykár? ( Regisztrálj a oldalon és használd a szolgáltatást! )
A rendszer úgy működik, hogy nem vizsgálja azt, hogy őszi, téli vagy tavaszi fagykár történt-e, hanem a megfigyelési pontokon megmutatja, megfigyelhető volt-e az adott hőmérséklet (pl. -2 ˚C vagy -15 ˚C alatti) és a kárt megállapító szervnek kell eldöntenie, hogy ez milyen fagynak minősül?
A másik szempont az, hogy a kockázatviselés feltételei alapján mikor történt a fagykár? Például, ha a korai tavaszias időjárás miatt már március elején megtörtént a rügyfakadás, utána pedig -7 ˚C a hőmérséklet két napig a hónap végén, akkor az nem minősül fagykárnak, hiába fagynak el a rügyek. Azért, mert márciusban még téli fagykárra vonatkozik a kockázatviselés, amelynél -15˚C a küszöbérték.
Határidők fagykár bejelentéséhez
A tudomásodra jutást követő két munkanapon belül meg kell tenned a kárbejelentést. Ezt megteheted online, az Agrisk Kárbejelentő oldalán keresztül is.
Azért jobb, ha nálunk jelentesz fagykárt, mert akkor tudunk a károdról, tudunk segíteni és tudunk tanácsot adni, ha szükséges. Ha közvetlenül a biztosítónak jelented a kárt (amit megtehetsz természetesen), akkor nem fogunk tudomást szerezni a károdról és nem tudunk segíteni.
Fontos tudnod még, hogy létezik türelmi idő az egyes biztosítások megkötésekor. Ez azt jelenti, hogy attól a naptól számítva, hogy weboldalunkon leadod a megrendelésedet, nem azonnal kezdődik a biztosító kockázatviselése, hanem kicsit később. (A következő nap 12 órájától számítva például, de van, ahol 5 nap a türelmi idő). És a türelmi idő alatt történt károkra nem fizet a biztosító – ezért sem érdemes halogatnod a biztosítás megkötését.
Mennyi az önrész?
Tavaszi és őszi fagykár esetén 50% üzemi szintű önrész van. Ez azt jelenti, hogy a hozamkiesés mértékét nemcsak a károsodott táblákon vizsgálják, hanem a gazdaságod teljes területén. Tehát, ha van hat táblád, amelyből három teljesen tönkrement és hármat nem érintett az őszi fagy, akkor nem 100% a fagykárod, hanem kb. 50%, mert a faggyal nem érintett táblák hozamát is beleszámolják a hozamveszteségbe.
Egyes biztosítóknál a tavaszi fagykárhoz tartozik 25% kifizetési limit is, ami azt jelenti, hogy maximum a biztosítási összeg 25%-át fizetik ki, akármekkora is legyen a károd.
Téli fagykár: a szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
Hogyan kapod meg a kártérítést fagykár esetén?
A biztosító – előre egyeztetett időpontban – kárszemlét tart. Ekkor kimegy hozzád a kárszakértő és szemlézi a károsodott kultúrákat. Erről kárjegyzőkönyvet vesz fel. Az előzetes döntést már akkor közli veled – ha nem értesz egyet a kárszemle eredményével, azt már ekkor jelezned kell. Ha ekkor nem jelzed és megjegyzés nélkül aláírod a jegyzőkönyvet, akkor a biztosító úgy fogja venni, hogyelfogadtad az eredményt. Utána a biztosító illetékes csoportja kiszámolja, mennyi kártérítés jár neked és pár napon belül utalja a pénzt a bankszámládra.
Mi fontos még a kártérítéssel kapcsolatban?
Az egyik az úgynevezett kármentességi kedvezmény. Ez gyakorlatilag egy fogadás a biztosítóval. Amikor megkötöd a biztosítást, abban fogadsz, hogy nem lesz károd. Ezért a biztosító előre 10-30% közötti kedvezményt ad a biztosítás díjából, tehát ennyivel olcsóbb számodra a védelem. És ha mégis kár ér, ezt a kedvezményt elveszítheted (általában el is veszíted, bizonyos esetekben nem) és vissza kell fizetned – ezért levonják a kártérítésből. A másik fontos szempont az, hogy ha részletekben fizeted a biztosítás díját, akkor a még ki nem fizetett részleteket is levonják a kártérítésből. Így a végén a kármentességi kedvezménnyel és még ki nem fizetett díjjal csökkentett kártérítést utalják a számládra.
A másik fontos szempont az, hogy ha részletekben fizeted a biztosítás díját, akkor a még ki nem fizetett részleteket is levonják a kártérítésből. Így a végén a kármentességi kedvezménnyel és még ki nem fizetett díjjal csökkentett kártérítést utalják a számládra.
Tovább:
